Hoztam néhány képet a múlt heti I. Dental Meetupról! A rendezvény az előzetes reményeinket is messze felülmúlta – leginkább azért, mert rengeteg nyitott szakmabeli kolléga jött el. És a tanácsomra mindenki legalább egy névvel és egy kapcsolódással lett gazdagabb! 
Ezt magamról is elmondhatom, pedig ambivertálként szívesen ücsörögtem volna a dental barátaim mellett, csodálva a beszélgető kollégákat. Ám számos névhez társíthattam arcot, tekintetet, hangot, gondolatokat. Köszönöm, hogy jöttetek – a meetupra és hozzám is! A rengeteg pozitív visszajelzés hatására folytatjuk az élő eseményeket! Beharangoztunk egy privát koncertet a zárócsoportnak – folytassuk azzal?
A Dental Meetuppal az volt elsődleges célunk, hogy összehozzuk a szakma apraját-nagyját egy kötetelen, feltöltő, inspiráló együttlétre. Beszélgessünk – egy kicsit fogászatról, de leginkább az életről. Találkozzunk olyanokkal, akik előrébb akarják vinni a dolgokat. Így egy hét és rengeteg pozitív visszajelzés távlatából azt kell mondanom, jó döntés volt! A programsorozat folytatódik a jövőben is!
Álljon itt egy visszajelzés Dr. Szőke Judit tollából
„Kedves Dani!
Kedves Orsi!
Köszönöm, hogy együtt lehettünk. Jó volt!
Szerettem volna valami szépet írni nektek a kellemes, laza hangulatomról, az érzéseimről, amelyeket előcsalogatott ez az „újszerű műfaj”.
Nem rég olvasott Grecsó Krisztián sorok jutottak eszembe:
„Én már nem tudom, vagyis elfeledtem, és akarnom kell emlékezni rá, hogy alig néhány évtizede még nálunk Magyarországon is szóltak egymáshoz az emberek, tudni akarták, honnan jön a másik, mire vágyik, nyitva voltak az ajtók, feljártunk egymáshoz, a folyosón, a kis ház előtt ott volt a hokedli, arra ültek ki az öregek, akik nem is voltak öregek, és mondták, hogy telik az élet, mi a titka a roppanós kovászos uborkának, milyen nóta járja, ki süti legszebbre a szalonnát, hol olcsó a sütőmargarin. … és valahogy mindig volt min nevetni.” (Grecsó Krisztián: Élet Katedrális”)
Szeretettel,
Szőke Judit”